Az ŐRSÉG

Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációja 2007

Magyarország délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve: Őrség.

Az Őrség Magyarország egyetlen olyan tájegysége, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él. Évszázadok során az itt élők a természettel harmóniában alakították ki a táj arculatát, kisparcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel megteremtve annak hosszú távon fenntartható sokszínűségét. E tájon dombok és patakok vájta völgyek, lomb- és fenyőerdők, üde zöld kaszálók, jégkorszaki maradványnövényeket őrző láprétek, kristálytiszta vizű források és patakok váltják egymást. A csend és a friss levegő, a változatlan formában megőrzött népi hagyományok és mesterségek (kópickötés, fazekasság, tökmagolajütés), szokások, az önellátó parasztgazdálkodás termékei (tökmagolaj, mézespálinka, kecske és tehénsajt) vonzzák az ide látogatókat. 

E csodálatos táj természeti, kultúrtörténeti, néprajzi értékeinek megóvása az Őrségi Nemzeti Park védett keretei között biztosított. A védett növényfajok száma száz fölött van. A virágos kaszáló,- és nedves rétek, a kaszálógyümölcsösök, a kiterjedt erdőségek, a gazdag lepkefauna, és nagyvadállomány egyaránt a természetben való megmártózás élményét nyújtják. A helyi adottságok a gombászás szerelmeseinek is ideális terepet biztosítanak. A szeres-, és szórvány településtípusok, a népi lakóházak, haranglábak, Árpád-kori templomok, a Pityerszeri Népi Műemlék együttes, a szerek világa a kulturális értékek gazdag tárházát kínálják.